Magyar Építőművészek Szövetsége |
   2021. március 01. 07:39
keresés:  
kapcsolat | hírlevél | oldal térkép   

belföld | külföld aktuális | archív   

2011.09.19

Posztumusz Ybl Miklós díj

Ybl Miklós 196. születésnapja alkalmából a MÉSZ, a NÉT és a NFGM összefogásával egyszeri posztumusz Ybl-díjban részesített tizenhét kimagasló magyar építészt.

Ybl Miklós 196. születésnapja alkalmából a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium összefogásával egyszeri posztumusz Ybl-díjban részesített tizenhét kimagasló magyar építészt, 2010. április 6-án.

A díjátadó a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasó Termében kapott helyet.

Posztumusz Ybl Miklós-díjban részesült:

Medgyaszay István
1877-1959

Építész-tanár édesapját követve választotta az építészetet hivatásául. 1900-tól Bécsben tanul ösztöndíjjal, Otto Wagner mesteriskoláján. Diplomát Budapesten szerez. Első komoly sikerét 1903-ban, a Gellérthegyre készített Nemzeti Pantenon tervével éri el. Benkó vezetéknevét 1906-ban változtatja nagyanyja után Medgyaszayra. Ugyanebben az évben bízzák meg a veszprémi színház tervezésével. Megelőzve Európa építészetét, utat mutatott a Nyugatnak, a magyar és indiai népi formaelemeket ötvözte a vasbeton újszerű művészi megformálásával. Számos jelentős megbízása mellett több szabadalma született. 1939-től 1948-ig egyetemi magántanár volt a Műegyetemen. Az 1948-as politikai változásokat követően mellőzték, kultúrpolitikai formalizmussal vádolták. A VÁTI-ban, KÖZTI-ben és az IPARTERV-ben dolgozott 1959-ig. Nyugdíjazását néhány héttel élte túl.

Hajós Alfréd
1878-1955

Hajós Alfrédot a világ mint az első újkori olimpián két aranyérmet szerzett úszót ismerte meg. Építész diplomájának megszerzése után öt évvel felhagyott a versenyszerű sportolással. Az Alpár Ignác és Lechner Ödön műhelyekben eltöltött tanulóéveket követően, 1907-ben önálló irodát nyitott. Számos jelentős sportlétesítményt és lakóépületet alkotott, de mint a vasbeton szerkezet merész használóját is számon tartják napjainkig. 1953-ban nemzetközi oklevéllel ismerték el Mexico Cityben a szinte egyedülálló sportteljesítményeivel azonos értékű szellemi tevékenységét. Ő vetette fel először a Népstadion létesítésének ötletét, megvalósulását azonban már nem érhette meg. Tervei alapján épült számos magyarországi iskola, lakó- és középület, a Lőcsei Katolikus Főgimnázium, a Palatinus Strandfürdő, a margitszigeti Sportuszoda és a győri Strand és Versenyuszoda.

Kós Károly
1883-1977

A temesvári születésű fiatalember mérnöknek készült a Budapesti József Királyi Műegyetemen, de két év után átiratkozott az építész szakra. A neves budapesti építészirodákban eltöltött kezdőévei során már a korszerű magyar építészeti nyelv megteremtése volt legfőbb törekvése. Törökországi tanulmányútja után végérvényesen Erdélyben telepedett le, de egész életében magyar építészként alkotott. Jelentősek irodalmi művei és magyar nyelvű lapkiadásai is. A „Varjú-nemzetség” című regénye, „A lakóház művészete” és számos szakmai tanulmánykötete ma is keresett olvasmány. Mint egyetemi tanár, napjainkig feledhetetlen. Rengeteg kitűnő megvalósult épülete áll Magyarországon és Erdélyben. Sokrétű építész munkásságát fémjelzi a Fővárosi Állat- és Növénykert épületegyüttese, a Városmajor utcai iskolaépület, a Wekerle-telep központja, a brassói református templom és számos lakóépület.

Györgyi Dénes
1886-1961

Híres művészcsalád gyermeke volt, közvetlen felmenői között iparművész, művészeti író, festőművész található. Tehetségére már egyetemi tanulmányai alatt felfigyeltek, így a tanítás és a tervezés párhuzamosan jellemezte egész életét. Fiatalon került barátságba és munkakapcsolatba Kós Károllyal. Jelentősek iskolaépületei, irodaházai és középületei. Több világkiállítás magyar pavilonjának alkotójaként szerzett hazájának is elismerést. Az ötvenes években a Középülettervező Vállalat meghatározó munkatársa volt, ő vezette a Veszprémi Nehézipari Műszaki Egyetem építkezését. Fő művei a Torinói Világkiállítás magyar pavilonja, a kerekegyházi római katolikus templom, a Közraktár utcai Hangya irodaház, a Brüsszeli- és Párizsi Világkiállítás pavilonjai, számos lakó- és középület, például az Attila utca 99. alatti ELMÜ iroda- és lakóépület.

Borbíró (Bierbauer) Virgil
1893-1956

Az építészcsaládból származó fiatalember 1915-ben, Münchenben szerezte diplomáját. Németországból már doktori címmel tért haza, és Magyarországon mint magántervező jelentős ipari épületek tervezőjévé érett. A modern lakásépítés problémájának megoldásán dolgozott, evvel gazdagítva tervezői tevékenységét. Érdeme a „Tér és Forma” című nagyhírű szakmai folyóirat létrehozása is. Tervpályázaton nyerte el a budaörsi repülőtér tervezésének megbízását. Jelentős szakírói és szakmapolitikai tevékenysége. 1951-től a TÍPUSTERV-nél, majd az Országos Építésügyi Hivatalnál végzett jelentős szakirányítói tevékenységet. Nevét napjainkig őrzi a Budaörsi repülőtér forgalmi épülete, az ELMŰ Kelenföldi Áramfejlesztő kazánházának és kapcsolóházának épületei valamint Komárom, Tata, Nagybánya és Vác rendezési tervei.

Weichinger Károly
1893-1982

A Műegyetem elvégzése után azonnal az Iparművészeti Iskola építész tanszékét vezette, melyet 1945-ben a Műegyetem egyetemi tanári kinevezése váltott fel. 1946-tól 1969-ig a Középülettervezési Tanszék vezetője volt. E tevékenysége mellett szakértőként is dolgozott, de jelentősek tervezői munkái, tudományos eredményei is. Munkatársai közreműködésével számos országos tervpályázaton szerepelt kimagasló eredménnyel. Növendékei napjainkig a hazai tervezés megbecsült képviselői. Nyugdíjazása után mint nagy tudású építőművész segítette az UVATERV munkáját. Számos szakkönyv szerzője és nemzetközi tervpályázatok elismert bírája volt. Jelentős épületei a Kelenvölgyi Kápolna, a Budapest I. kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium és óvoda (Hübner Tiborral), a New Yorki Világkiállítás magyar pavilonja valamint számos lakóépület.

Gerlóczy Gedeon
1895-1975

A híres orvos család gyermeke szakított a családi hagyománnyal, és az építészetet választotta hivatásul. Műegyetemi diplomájának elnyerése után egy esztendeig Hültl irodájában dolgozott, majd Münchenben gazdagította tovább ismereteit. Első elévülhetetlen érdeme a Csontváry képek megmentése és megőrzése volt. Önálló irodáját a húszas években nyitotta. Kezdeti, eklektikus épülettervei után elsők között csatlakozott a modern építészet művelőihez. Hosszú időn át az Iparművészeti Főiskola tanára volt, az ötvenes években az IPARTERV tevékenykedett. Jelentősek az ország egész területén épült középületei és sportlétesítményei valamint lakóépületei, például a Petőfi Sándor utcai 12. és Párizsi utca 6. alatti saroképület, a gyulai megyeháza és evangélikus templom, a Fiume úti baleseti kórház és a – mai nevén – Örkény István Szinház.

Kiss Tibor
1899-1972

A pályára építész nagybátyjának szeretete irányította. Az egyetem elvégzése után a Sándy Gyula vezette Épületszerkezeti Tanszéken volt tanársegéd, majd néhány év tapasztalatszerzés után Kotsis Iván mellett folytatta – a hallgatók által is elismert – egyetemi oktatói tevékenységét. Az oktatásban eltöltött évei alatt mindvégig jelentős tervezői munkát is folytatott, számos pályázaton nyert. A Műegyetemről az 1956-os forradalom után eltávolították, a VÁTI-ban mint beosztott tervező dolgozott. A háború után részt vett Duna-hídjaink újjáépítésében. Jelentős a Kőbányai Sörgyár fejlesztése, pannonhalmi gimnáziumépülete és számos modern lakóépülete.

Fischer József
1901-1995

Kőműves inas, vázafestő, közben – rövid ideig – a Felsőépítőipari Iskola hallgatója volt. Klasszikus tanulmányok nélkül kezdődött építésztervezői karrierje, amelyre az önállóság volt jellemző. Breuer Marcellel és Molnár Farkassal az 1934-35-ben működtetnek közös irodát. A CIAM (ejtsd: ’sziam’) tagja, majd 1932-től delegáltja. 1942-től a „Tér és Forma” szerkesztője. 1945-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának és az Újjáépítési Kormánybiztosságnak az elnöke. Az 1956-os forradalom után a BUVÁTI-ban dolgozik. Kiemelkedő alkotásai a Gyopár és a Rege üdülőszálló valamint Budára tervezett korai modern lakóépületei. Meghatározó tagja az 1934-35-ben épült Köztársaság tér 14-15-16 szám alatti, nagy jelentőségű lakóépület-együttes tervezőcsoportjának.

Árkay Bertalan
1901-1971

Az építész, festő- és iparművész édesapa példáját követve Budapesten szerzett építész oklevelet. Tudását Párizsban és Bécsben eltöltött tanulóéveivel gazdagította. Apja nyomdokain festői babérokat is szerzett. Felfogása az eklektikus kezdetektől a szecesszión keresztül jutott el a modernig. Korának egyik legismertebb családi ház tervezője. Templomépítészetünkben kimagasló a Győr gyárvárosi plébániatemplom és az édesapjával, Árkai Aladárral közösen alkotott Szent Szív Városmajori plébániatemplom. Tervei alapján épült a Milánói Triennálé magyar pavilonja. Pályája végén számos műemléki rekonstrukció és egyházi épület tervezési megbízásának tett kiemelkedően eleget.

Kósa Zoltán
1903-1978

Édesapja elvesztése miatt már egyetemi évei alatt munkát kellett vállalnia. 1929-ig friss diplomásként a Berlin-Charlottenburg-i műegyetemen volt tanársegéd. 1931-ben csatlakozott a CIAM mozgalom munkájához. Hazatérése után, a zsidótörvények bevezetéséig számos jelentős lakóépületet tervezett. Hosszú időt töltött munkaszolgálatban. Az állami tervezővállalatok megalakulása után a BUVÁTI műteremvezetőjeként számos középület helyreállításának volt építész irányítója, neve fémjelzi a Gellért Szálló és a Színművészeti Főiskola modernizálását. Élete középpontjában az építészet ügye állt. Széleskörű volt szakirodalmi tevékenysége, 1937-ben adták ki a „Fényépítészet” illetve „A világítás művészete” című könyvét.

Lauber László
1902-1953

Mint kezdő építész tanársegédként dolgozott a Műegyetemen. Ebben az időszakban tervezte Budapest egyik első modernista épületét, az Excelsior Autószervizt. 1933-tól Nyíri Istvánnal nyitottak közös irodát. Összeforrott tervezőpárosuk az egész országban fogalommá vált. Nevükhöz nagyszámú sikeres épület tervezése és megvalósulása kötődik. olyanok, mint például Budapesten, a Szabadság téri Pénzintézeti Központ. A háború után pályájuk kényszerűségből szétvált, Lauber a MATI-ba lépett be, majd az IPARTERV-ben tervezett tovább. Ezeknek az éveknek kimagasló munkái öregbítették a Nyíri Istvánnal együtt megalapozott elismertséget. A Szendrői Jenővel közösen alkotott Vas- és Fémipari Központ és más középületek tervei mellett a mai napig elismerést érdemel a szocreál idején tervezett Dunai Vasmű igazgatási épülete.

Dávid Károly
1903-1973

A család két generáció óta működő építési vállalatánál kezdett dolgozni. Az egyetem elvégzése után külföldi tanulmányútját a Le Corbusier (ejtsd: ’lökorbüzié’) irodájában eltöltött kilenc hónapos párizsi tartózkodással zárta. Saját irodájában alkotta meg a Somlói úti híres modern lakóházát, amely sajnos elpusztult. Állandó eredményes résztvevője volt a hazai építészeti pályázatoknak, több jelentős megbízásához ezek útján jutott. A háború után, saját irodáját feladva, a KÖZTI munkatársa lett. Ezekben az években irányította többek között a Népstadion tervezését is. 1959-től négy évig a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt. Számos kiváló lakóház mellett legjelentősebb alkotásai a Ferihegyi repülőtér felvételi épülete, a Népstadion és a MOM kultúrház.

Benkhard Ágost
1910-1967

Édesapja neves festőművész volt. Építészdiplomája megszerzése után modellkészítésből és eredményes építészeti pályázatok díjából élt. Első tervezői munkái a Hofstadter és Domány irodában születtek. A honvédség polgári tervezőjeként tevékenykedett nyolc évig, majd a Közmunkák Tanácsának tervezési csoportját vezette. Jelentős az 1937-ben tervezett soproni hadapródiskola uszodája és kápolnája valamint az 1938-39-ben Veszprém-Jutason épített katonai laktanya, kórház és parancsnoksági épület. A háború után a KÖZÉPTERV majd az Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője volt. Nyugdíjazásáig a LAKÓTERV-ben dolgozott irodavezetőként, egyik tervezője volt a – Jászai Mari téren álló – mai képviselőháznak. Nevéhez fűződik a Velencei Biennálé magyar pavilonjának átépítése és a Budapest, I. kerület Várfok utcai lakóépület-együttes tervezése.

Kiss Ferenc
1918-1993

Tervezői pályáját a KÖZTI-ben kezdte, ahol Dávid Károly munkatársa volt a Népstadion első változatának tervezésében. A MATI-ban, majd az IPARTERV-ben dolgozott, utolsó munkahelye a LAKÓTERV Típustervező irodája volt. Olyan jelentős ipari épületegyüttesek elismert alkotója, mint a kaposvári fonoda és a zalaegerszegi ruhagyár. Kiemelkedőek egészségügyi épületei is: napjainkig példaértékű a IV. kerületi rendelőintézet. Nevéhez fűződik a munkatársaival szerkesztett „Ipari épülettervezés” szakkönyvsorozat „Gépgyárak” című kötete, amely megjelenésével jelentős nemzetközi sikert aratott. Számos tervpályázaton vett sikerrel részt, kiemelkedő volt a budai hegyekbe kiírt Pártüdülő pályázatra benyújtott pályázati terve. 1956-ban elhagyta az országot, Svédországban telepedett le, ahol magyar építészek munkáit bemutató nagysikerű kiállítást szervezett.

B. Szűcs Margit
1923-2006

Építészmérnöki diplomával építészettörténész volt, a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára, valamint a College International (ejtsd: ’kolezs enternászionál’) oktatója. Tudományos munkássága a reneszánsz kor és az újkori építészetelmélet területét öleli fel. Kiemelkedő, sok évtizedes oktatói tevékenysége mellett nagy jelentőségű Leon Battista ALBERTI életmű-monográfiája, valamint „Az építészet története” című sorozat „Reneszánsz” kötete. Jelentősek a francia, német és angol építészetelmélettel foglalkozó szakcikkei és tanulmányai. Hiánypótlóak „Az építészet világa” népszerű sorozatban megjelent „Franciaország építészete” és „Nagy-Brittania építészete” című kötetei. Nagy felkészültségű és nemzetközileg elismert lektora illetve fordítója volt – többek között Pogány Frigyes – számos építészettörténeti kiadványának.

Nagypál Judit
1924-1980

Teljes szakmai életét a magyar műemlékvédelemnek szentelte. Első és egyetlen munkahelye az Országos Műemléki Hivatal volt. Kezdetben Sedlmayr Jánossal tervezte számos műemléképület felújítását: nemzetközi elismerést szerzett a soproni Fabricius-ház és a kőszegi Lábas-ház kimagasló színvonalú megmentése. A soproni Hátsókapu u. 2, a Két mór-ház, a Lábas-ház és a Cézár-pince átgondolt rekonstrukciója már önálló sikert hozott. Elkészítette Sopron város történeti magjának megújítási programját, amely sokban hozzájárult a Műemlékvédelmi Európa-díj elnyeréséhez, amellyel 1975-ben tüntették ki a várost. Számos műemléki tervpályázaton vett részt, és rendszeresen publikált szakfolyóiratokban. A halál egy konferencián, munkahelyén érte.

( forrás: nfgm.gov.hu )


Utolsó módosítás: 2011.09.19 08:12

Rövid link küldése e-mailben. Linkek a tartalomhoz.


Rövid link:

Beszédes link:

 
Rövid link küldése e-mailben. Rövid link küldése e-mailben.
 

 

 
QR kód a tartalomhoz QR kód a tartalomhoz

  
  

Lap tetjére

  
  
kapcsolat | impresszum | ajánlom ismerőseimnek | hírlevél | oldal térkép |

© 2021 Magyar Építőművészek Szövetsége