2012.11.09-én (péntek) 11 órakor nyílik levéltárunkban a Napkeletről jöttem, nagy palotás rakott városba kerültem. Kós Károly világa, 1912 című vándorkiállítás.
A nagyszabású tárlat Kós Károly építészeti pályájának első hét évét és annak előzményeit; családi-baráti-kollegális kapcsolatait, mint alkotói hátteret; valamint szűkebb és tágabb hazáját mutatja be, vagyis mindazt, ami formálta alkotói egyéniségét. A kiállítás alapanyagát a budapesti Állatkert és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kevésbé ismert, részben eddig be nem mutatott dokumentumai képezik. Budapest Főváros Levéltára és a Székely Nemzeti Múzeum tárlatát Anthony Gall és Fabó Beáta rendezi. A kiállítást megnyitja: Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Nagy Ervin országos főépítész és Anthony Gall építész. A Kós Károly emlékkiállítást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja (www.nka.hu).
Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, 1139 Bp., Teve utca 3-5.
Üdvözlettel: Csiffáry Gabriella főlevéltáros Budapest Főváros Levéltára 1139 Budapest, Teve utca 3-5. Tel.: 06-1-298-7545 Fax: 06-1-298-7555 Mobil: 06-20-345-9522 e-mail: csiga@bparchiv.hu
Napkeletről jöttem, nagy palotás rakott városba kerültem. Kós Károly világa, 1912
Budapest Főváros Levéltára és Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) közös kiállítása Egy évszám – három állomás a Budapest-Brassói gyorsvasúti útvonalon
Budapest Főváros Levéltára a Székely Nemzeti Múzeummal együtt rendezi a Napkeletről jöttem, nagy palotás rakott városba kerültem. Kós Károly világa, 1912 című vándorkiállítását.
Kós Károly 1902-ben került Kolozsvárról Budapestre, a Műegyetemre, ahol a mérnöki tanulmányait hamar építészeti tanulmányokra cserélte. 1907 és 1914 között Budapest, Kalotaszeg és Sepsiszentgyörgy között ingázott. Ez volt építészeti pályájának legmeghatározóbb időszaka. Számos művet alkotott a két városban az akkori vezetés szellemi és gyakorlati támogatásával. Az 1909-es és 1910-es év igen jelentős döntéseket hozott számára. Elhatározta, hogy Kalotaszegen saját házat épít, megházasodik és távolabb kerül a nagyváros útvesztőitől. Az 1912. évhez fűződik több kiemelt jelentőségű mű, közülük a legjelentősebb a budapesti Állatkert és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum megépítése. Ekkortájt álmodta és valósította meg a két város között félúton a kalotaszegi Sztánán a Varjúvárat, a leendő családi és szellemi fészket. Az időszak alkotásainak ihlető forrását elsősorban az erdélyi népi és középkori építészet jelentette. Erre támaszkodott az egyetemi évek alatt kialakult újszerű gondolkodásmódja.
A kiállítás építészeti pályájának első hét évét és annak előzményeit; családi-baráti-kollegális kapcsolatait, mint alkotói hátteret; valamint szűkebb és tágabb hazáját mutatja be, vagyis mindazt, ami formálta alkotói egyéniségét. A kiállítás alapanyagát a budapesti Állatkert és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kevésbé ismert, részben eddig be nem mutatott dokumentumai képezik.
„Talán lehetne Erdélyben erdélyi művészetet csinálni. Ez éppen Székelyföldről kiindulva volna nagyon egészséges. Hát kérem majd meglátjuk.”
A kiállítást Anthony Gall és Fabó Beáta állította össze. A Kós Károly emlékkiállítást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.