2019.03.29

Fotó kiállítással és emlékkonferenciával zárult a Hudec László Emlékév a MÉSZ székházban.

HUDEC LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG SANGHAJI BÜSZKESÉGE

A Magyar Építőművészek Szövetsége és az Emberi Méltóság Tanácsa tavaly áprilisban Hudec László Emlékévet hirdet 2018-2019 évekre Hudec László építész születésének 125. és halálának 60. évfordulója alkalmából. A számos szakmai rendezvény és megemlékezés után, a Hudec Emlékév lezárásaként nagyszabású fotókiállítással búcsúzott a MÉSZ és az érdeklődő közönség az emlékévtől, bemutatva Hudec László és a két világháború közötti építészet eredményeit az Ötpacsirta utcában.

A rendezvényt megtisztelte és üdvözölő beszéddel köszöntötte WANG XINYI a Kínai Népköztársaság nagykövetségének kulturális attaséja, valamint Juraj Hermann, a Szlovák Építőművészek Szövetsége elnöke, aki köszöntőjében kiemelte, hogy: „Hudec László valódi fenomén volt a szó igazi értelmében, mely a közös szlovák - magyar kulturális múltunk produktuma. Az ő neve a szlovák nyelvben zenészt, muzsikust jelent. Amit ő építész édesapjántól otthon Besztercebányán megtanult a Magyar Királyi József Egytemenen Budapesten tökéletesítette. Az otthon kapott kuturális háttérrel és a megszerzett műszaki tudással az építészet tökéletes virtuózává és olyan komponistájává vált, aki hazájától távol a kínai Sanghajban a két világháború közt méltán hívta fel magára és építészetére a nemzetközi szakmai közönség figyelmét. Az ő életműve ránk máig hat és annak értéke ismét összeköti nemzeteinket. Ez poztív példája annak, miként tud Magyarország és Szlovákia között az együttműködésünk a jövőben is tovább fejlődni a mi Közép-Európai térségünkben úgy, hogy nem csak a két nemzet de az egész világ számára nagy hozadékkal járjon.”

Dr. Lomnici Zoltán az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke a fotókiállítás megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az emlékév célja a hazánkban kevésbé ismert, de Sanghaj történelmi arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszó építész életművének bemutatása, a kínai-magyar kapcsolatok megerősítése és a szlovák-magyar közös történelmi múlt megismertetése.

A fotó kiállítás a Magyar Külügyminisztérium Sanghaji Konzulátusa közreműködésével valósult meg, a tavaly megjelent Hudec album képeiből, melyeket Nicky Almásy,  Malajziában, Kuala Lumpurban élő amerikai fotóművész készített.

Nicky Almasy az egyik legkeresettebb fotóművész Sanghajban, ahol 2006 óta tevékenykedik. Fényképes és filmes munkássága miatt számos díjban részesült, egyben kiérdemelte a nagyközönség figyelmét, amelyet méltón tükröznek nemzetközi felkérései is. Nicky neves külföldi magazinoknak és újságoknak, többek között a Condé Nastnak, a Wallpaper*-nek, a Financial Times-nak, a The Daily Mailnek, a Where-nek, a Travel 3Sixty-nek (Air Asia), illetve céges ügyfeleknek, mint például a Sennheiser and K-Array-nek készít fényképeket. Portfóliójában egyaránt szerepet kap az építészet, a divat, az utazás, a gasztro- és portréfotózás. 2010-ben Nicky Almasy-t érte a megtisztelő felkérés, hogy a világ második legmagasabb épületét, a Shanghai Towert megörökítse fényképein. Nicky másik kiemelt témája maga Sanghaj, a város. Az elmúlt tíz évben Kína eme legnagyobb metropoliszát fotózza, mely napjainkaban a történelem egyik legjelentősebb városrendezési átalakításán megy keresztül. Az erről szóló fotóalbuma, Shanghai, City in Motion: Rebirth of a Modern Metropolis címmel 2013-ban jelent meg. Jelenleg Délkelet-Ázsiaban, Kambodzsában tevékenykedik, ahol malária-kutatást dokumentál filmekkel és fotókkal, emelett az AirAsia légitársaság hivatalos fotóriportere is.

A MÉSZ székház Kós termében bemutatott fotók Hudec László Sanghajban megépült fontosabb középületeit mutatják be, illusztrálva az építész érett alkotói korszakának reprezentatív válogatását. 

Az eredetileg Hugyecz László Ede néven anyakönyvezett építész 1893. január 8.-án született Besztercebányán. Építészeti tanulmányait a budapesti Műegyetem Építészkarán folytatta, Pecz Samu, Schulek Frigyes, Hütl Dezső és több más neves professzor keze alatt.  1914-ben, a diploma megszerzése után korábbi tanára, Nagy Virgil mellé került tanársegédnek, de az I. világháborúban besorozták, és 1916-ban orosz hadifogságába került. Kalandos úton sikerült Sanghajba szöknie, ahol először Rowling  A. Curry amerikai építészirodánál dolgozott, majd 1925-ben saját építészirodát alapított. A 20-as 30-as években sorra tervezte a nemzetközi és a francia koncessziós negyedben a megrendelők minden igényét kielégítő épületeket a legváltozatosabb építészeti stílusokban (klasszicista, spanyol barokk, kolonialista, eklektikus, art deco, modernista). Ekkor tervezte Sanghaj art deco gyöngyszemét, a Park Hotelt is, amelyet kora legmodernebb magasépületeként tartottak számon a Távol-Keleten. Másik méltán híres épülete a zöldcserepes lakóház, az un. Zöld ház, amelynek híre egészen hazáig is eljutott és az 1939-es Tér és Forma építészeti folyóirat lelkesen számolt be Hudec László sanghaji sikeréről. Trianon után is ragaszkodott magyar állampolgárságához és 1942-ben Hudec Lászlót magyar tiszteletbeli konzullá nevezték ki. Konzulként számos sanghaji magyar zsidónak adott magyar útlevelet, amellyel megmenekülhettek. A II. világháborút követően Hudec Lászlónak sem volt maradása Kínában és családjával együtt 1947 -ben elhagyta Sanghajt, és az Egyesült Államokban költözött, ahol Berkeleyben-ban hunyt el 1958. október 26.-án.

A kiállításmegnyitót követő emlékkonferencián felszólalt Csejdy Júlia PhD művészettörténész a Hudec Kulturális Alapítvány kurátora , aki a család nevében emlékezett Hudec Lászlóra és Istenes József építész Szlovákiából, aki az építész besztercebányai fiatalkoráról tartott előadást. Marótzy Katalin PhD építész Hudec László sanghaji építészetét foglalta össze, majd  Krcho János kassai építész vázolta fel a Felvidék építészeti emlékeit Hudec László korából. Az emlékkonferencia zárásaként  Baldavári Eszter művészettörténész izgalmas előadása következett, aki "...a lelkek mélyén a Kelet felé" című előadásában számolt be legújabb kutatási eredményeiről, bemutatva  azokat a magyar építészeket – többek között Gonda Károly titokzatos magyar sztárépítészt– akik Kínában alkottak a két világháború között. 

(Fotó: MÉSZ-Pálinkás E)

Utolsó módosítás: 2019.03.29 06:03