Az idei évben 84 pályamunka érkezett, számos makettel kiegészítve, ezekből kellett a zsűrinek válogatnia.
Az építész és a tagozati zsűrik többször üléseztek, míg végül kialakult végeredmény. A Zsűrik tagjai: Építészet: Szalay Tihamér elnök, tagok: Nagy Csaba, Gall Anthony, Turi Attila. Műemlékvédelemi tagozat: Nagy Gábor Belsőépítészeti tagozat: O. Ecker Judit Magyari Éva, Csavarga Rózsa, Szekér Ferenc, Szenes István, és Veres Péter. Terület- és Településrendezési tagozat: S. Vasi Ildikó, Schwarczuk Ágnes, Gajdos István. Kert- és Tájépítészeti tagozat: Schuchmann Péter, Bardóczi Sándor, M. Szilágyi Kinga, Sándor Tamás, Szloszjár György.
Terület- és Településrendezési Tagozat
A beérkezett pályaművek áttekintése után számos esetben a diplomamunka címe és diplomát adó oktatási intézmény neve is azt sugallta, hogy nagy merítése lesz a településtervezés témakörében kiadható diplomadíjnak. A munkák áttekintése után azonban kiderült, hogy „féltucatot” tesznek ki azok a diplomamunkák, melyek vizsgálhatók a településtervezés témakörén belül. Több esetben az idetartozónak vélt diplomamunkák tartalmilag nem fedik le a településtervezés komplex (társadalmi-gazdasági, táji-természeti, történeti-kulturális és műszaki) szemléletét, téma-kidolgozottságuk nem bírnak a településtervezésre jellemzőkkel. Végül 6 diplomamunkát értékelt a településtervezői zsűri. Figyelemre méltó, s ez által a Terület- és Településrendezési Tagozat dicséretét kiérdemlő a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Építészeti és Várostervezési Tanszékén végző: LENGYEL Tamás diplomamunkája Diplomamunka címe: „Szigetvár piacának újra tervezése” konzulens: Dr. Zilahi Péter és Dr. Sztranyák Gergely
A feladat a várostervezési mélységet meghaladóan a piacot befogadó épületműszaki megtervezésével is párosul, de ezzel együtt a városépítészeti, városrendezési kérdésekben is értékes gondolatokat javaslatokat tartalmaz. Fejlesztési elképzelései a környezeti kapcsolatokat is figyelembe vevő komplex rendszert képeznek, különös tekintettel a térség javasolt kerékpáros és gyalogos útvonalaira, a piac megközelítésének összefüggéseiben. Dicséretes a tervezési feladat és a terület megvalósulási ütemekre bontása, az épület létrehozását követő, annak térségében szükséges további fejlesztési javaslatok kimunkálása. A diplomaterv grafikai kidolgozottságában magas színvonalú, igényes munka. S. Vasi Ildikó
Kiemelkedő és a Terület- és Településrendezési Tagozat díjára érdemesnek ítélte a zsűri, a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar Településépítészeti Tanszékén diplomázott ULBERT Dzsenifer településmérnök munkáját. A diplomamunka címe:„Pestszentlőrinc, Három király kulturális és rekreációs központ” konzulense: Gergely-Korompay Judit DLA
A tervezési feladattal a diplomázó a Főváros XVIII. kerületében egy új alközpont létrehozását célozza meg. Az alközpont létjogosultságát több szempontból is megindokolja, majd igazolja fejlesztési javaslatival. Rendkívül értékesek a vizsgálati munkarészei, melyek probléma- és értékfeltáróak, több szintűek, térségi és tervezési területre kihatóak, a tervezés programját igazolóak, lényeglátásúak. Nagy erénye a tervnek, hogy nemcsak a tervezési területen belül keresi a megoldást, hanem a környező területek szükségleteit is figyelembe veszi, új beépítését a tágabb térségi kontextusba illeszti. A városszövetbe illeszkedő utca-tér kapcsolatokat hoz létre, miközben rendet, rendszert, hierarchiát teremt az utca és térhálózatban a rendeltetések összeillesztésében. Figyelemre érdemesek a közösségi közlekedésfejlesztési és közúthálózat átalakítási javaslatai. Értéket őrző és ujjat teremtő a területek funkcionális és zöldfelületi rendszere. Gratulálunk kolléganő, szívesen látjuk szakterületünk képviselői között! S. Vasi Ildikó
Kert és Tájépítész tagozat Dicséret: CZÉL Izabella SZIE Tájépítész és településtervezési Kar, Kert- és Szabadtérépítészeti Tanszék Tolcsva, Kincsem-dűlő szabadtérépítészeti fejlesztési terve Konzulens: Gergely Antal
Czél Izabella tájépítész - kertművész (MA) mesterszakos hallgató 2019. januárjában védte meg a „Kincsem-dűlő és környezetének szabadtérépítészeti fejlesztése” c. diplomatervét. A történeti, tradicionális szőlő-táj léptékből, a tokaj-hegyaljai táj tájkarakter vizsgálatából kiindulva a Kincsem borház kertjének, szabadtereinek tervezéséig jut el egy nagy, koherens tervezői lendülettel és ívvel. A diplomaterv egészén átsüt a táj, a tájhasználati hagyományok értő kezelése. A Kincsem birtok vizsgálata a szabályozási terven és a tájhasználati elemzésen túl a tolcsvai táj karakteres részleteit, a Pénzásót és az Akasztó-dombot mutatja be finom vonalú, érzékeny tájrajzokkal. A tájtörténeti elemzésben helyet kap a gyümölcsöskertek hagyományos tájfajtáinak feltárása, ami aztán a borház kertjének megújításához ad ihletet. A rendezés, fejlesztés koncepcióját, hazai és nemzetközi építészeti és filozófiai irodalomból vett idézetek mentén vázolja fel, finoman illeszkedve a tájhoz. Külön dicséret illeti a tájban és kertben következetesen alkalmazott ökológiai gondolkodásmódot, ami a borház kertjének funkcionális gazdagítása során sem lépte túl a táj léptékét. A régi tájjellegű gyümölcsfajták használata a tájtörténeti, kertészeti emlékek és értékek tovább élését, a fenntarthatóságot és biodiverzitás erősítést is jól szolgálja. Végig érzékelhető az erős tervezői érzékenység és alázat, ami tükröződik a táj finom kiegészítésében, finom-hangolásában, a szabadterek formálásban, a növényalkalmazásban, az épített tájelemek rekonstrukciójában és a tradicionális építőanyagok alkalmazásában. A terv egésze méltó a Tokaj-Hegyalja tájhoz. M. Szilágyi Kinga
Dicséret: FRITS Barbara SZIE Tájépítész és településtervezési Kar – Kert- és Szabadtérépítészeti Tanszék „Budakeszi, Biodiverz felületek települési gyűjtő utak mentén” című diplomamunkája Konzulens: Dr. Illyés Zsuzsanna, Nádasdy László
Frits Barabara munkája egy a gyakorlati tájépítészeti munkában hasznosítható témát dolgoz fel. Az ország számos településén gyakori feladat egy utca közterületein, egy könnyen fenntartható zöldfelület létesítése. A dolgozat egy budakeszi utca kapcsán adott használható javaslat a feladat megoldására. A dolgozat erénye, hogy üzenetet hordoz a szakmagyakorlók számára, hogy a biodiverzitás, a városi zöldfelület létesítése esetén, részben megoldja a fenntartás gondjait. Emeli a biológiai sokszínűséget, fajta gazdagságot és a fauna hasznos jelenlétét ezeken a felületeken. A téma felvetés és a gondos kidolgozás dicséretet érdemel. Gratulálunk az üzenetértékű feladat kiválasztásához, kidolgozásához. Karády Gábor
Diplomadíjas: LAKATOS Luca SZIE Tájépítész és településtervezési Kar – Kert- és Szabadtérépítészeti Tanszék Budapest, a Gubacsi-domb szabadtérépítészeti terve Konzulens: Doma-Tarcsányi Judit
Lakatos Luca egy olyan témáról készítette diplomatervét, ami Budapest jövője szempontjából egy kulcskérdés: lehet-e és ha igen hogyan lehet úgy megőrizni ipari örökségünket, hogy az a város mai igényeit kielégítse. Az általa választott Gubacsi úti egykori Sertésközvágóhíd területének rehabilitációja során egy olyan új városrész bontakozik ki, amely magán viseli egy kis kerületi alközpont minden jó tulajdonságát: új lakóépületek, új irodák és egy őket szervező központi park kerülnek jó arányban a meglévő csarnok és iroda épületek mellé. A megőrzött régi a tervezett újjal teljesen új épített környezetminőséget hoz létre: felvillantva az ipari környezet minden megőrizni érdemes elemét egy zöldbe ágyazott fejlesztés keretében. Ilyen és ehhez hasonló projektek sorára lenne szüksége Budapestnek a rozsdaterületein a napjainkban zömmel agglomerációban zajló zöldmezős lakó- és irodaparki beruházások helyett. A diplomázó a megőrzött csarnoképülethez érzékenyen nyúl, egy részét átadja a fásított köztérnek a szerkezeti elemek megőrzésével, így egy érdekes átmenetet biztosít a köztér és fedett csarnoktér között. A tömb rehabilitáció megtalálja a kapcsolatait a környező utcák hálózatával, begyógyítja a terület ma tátongó tájsebeit és olyan környezetminőséget hoz létre, ami a terület értékét sokszorosára növeli. A Gubacsi domb egy olyan diplomaterv, amelynek díjazásával a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész tagozatának elnöksége azt az üzenetet kívánja közvetíteni: ez a fajta alapállás, ez a tervezői feladat a legfontosabb jövőbeli feladatok egyike ma Budapesten. A diplomázó témaválasztása és a téma minőségi feldolgozása ebben jó példával jár elől. A következő évtizedekben a városfejlesztésnek meggyőződésünk szerint Budapesten végre az átmeneti zóna rozsdaterületeinek minőségi átértékeléséről kell szólnia. Ez a város és benne mindannyiónk közös érdeke, nem pedig a város szétterülése. A jövő tervező mérnökeinek meg kell értenie, hogy immár nem az a legfontosabb, hogy teljesen újat hozzunk létre egy eddig beépítésre nem szánt területen, hanem az, hogy feltárjuk és újrahasznosítsuk a városon belüli rozsdaterületi tartalékokat, rehabilitáljuk a város alulhasznált területeit, lehetőleg olyan módon, hogy az segítse levenni a terheket a túlterhelt városközpontunkról, s egyszerre nyújtson lakhatást, munkahelyet, szórakozást, zöldfelületi rekreációt és alapszolgáltatásokat. Lakatos Luca munkája erre a kihívásra adott tökéletes mintaterv. Gratulálunk a díjazottnak! Bardóczy Sándor
Belsőépítész tagozat - Diploma díjas: TAJTHY Renátó Metropolitan Egyetem, Építészet és Design Tanszék Budapest, II. kerület, Frankel Leó u., Kilépő - Látogató és Kutatóközpont ( Népgőzfürdő épülete) Konzulens: Emresz Adrienn A világon is egyedülálló az a nagy kiterjedésű, termálvízzel teljesen kitöltött, élő Molnár János barlangrendszer a hajdani Népgőzfürdő műemléképület és Malom-tó alatt. Óbudán, a Frankel Leó úton, a fonódó villamos Szent Lukács Gyógyfürdő megállójánál van a romos épület, mely régen népgyógyfürdőként működött, eredetileg török fürdő. A szomszédos klasszicista épületek között van egy gondozatlan tó. A fürdőépület jellege mór, de az iszlám soha nem tette be ide a lábát. Ray Rezső Lajos, svájci származású magyar építész tervezte az épületet. A fürdő még ma is látható műemlékvédett kupoláját,amely az ország első ilyen kialakítású kupolája volt, édesapja tervezte, Monier-rendszerű vasbeton szerkezettel. A diplomamunka témája az épületegyüttes és a hozzá kapcsolódó Malom tó, domboldal és barlangrendszer bemutatása az idelátogatók fogadása, valamint a kutatóbúvárok részére munkahelyszín és szociális kiszolgálás biztosítása. A diplomázó célja, hogy aki idelátogat teljes egészében érezze át a víz, a barlang, a mélység hangulatát. Az alagsor belsőépítészeti koncepciója és motivációja az állatok és a barlang, így pl. a szelvényes teremben a falon elhelyezett burkolati elem a kis élőlények páncélját sugallja. A tér közepébe applikált karsztvíz tároló, amely összeköttetésben van a kinti és lenti vizekkel adja meg ezen helység hangulatét. Találunk még itt búvárfelszereléseket és köveket is. Az északi (tónál) oldalon hatalmas üvegablakkal tárul a látogatók szeme elé a Malom-tó másik arca, amelyet kevesen látnak. Az utcafront homlokzata meghatározó forma. Indíttatása a vasbeton kupola lyukacsos szerkezete, az információ áramlása fel, s le, jobbra, s balra. Ezt jelzik a kis egyforma szabályos rendszerben kialakított kör lyukak. A homlokzat fémből van, mögötte üvegszerkezet. A földszinten elhelyezkedő váró, társalgó, recepció, andalgó és vizek boltjának természetes megvilágításául szolgál. A kint és bent izgalmas ezen a helyen, hiszen az utcán elhaladó ember sziluettjét és árnyékát látjuk, akár egy sötét barlangi járatban elhaladó kicsiny állat. A MÉK Belsőépítészeti Tagozatának vezetősége és szakmai minősítő bizottsági tagokból álló 6 fős zsűri egyhangúlag Tajthy Renátó „Kilépő” című diplomamunkájának ítélte a diplomadíjat. Tajthy Renátó nagyon finom érzékenységgel nyúlt a műemléki törökfürdő és a barlangrendszer bemutatásául szolgáló helyiségek belső tereinek átalakításához, fejlesztéséhez, színekben hangulatokban gazdag tereket hozott létre. Kevés, inkább festői eszközrendszert használt, az új szükséges tárgyak ezekhez a hangsúlyokhoz simuló, egyszerű anyagok és szerkezetek. A zsűri tagjai ígéretesnek ítélték a diplomázó belsőépítészeti térképzés ilyen érzékenységű elképzeléseit. O. Ecker Judit
Műemlékvédelmi Tagozat - Diplomadíj: MEGYESI Miklós Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Építészmérnöki Tanszék A dobozi Wenckheim-magtár hasznosítása Konzulens: Keller Ferenc A Doboz központjától nem messze található magtár Ybl Miklós terve alapján épült 1864-ben. A nyeregtetős épület két részből áll. Fő tömege a négyszintes magtártér, két belső pillérsorral, melyhez a harmadik emeleten átkötő híddal kapcsolódik a szárítótorony. A terv ennek a páratlanul szép ipari műemlék megmentésére tesz javaslatot. Az átgondolt tervezési program az épület eredeti funkciójából indul ki, a búza feldolgozásának útját mutatja be, oly módon, hogy a középső födémszakaszokat elbontja, ezáltal egy nagyvonalú, hatásos átriumszerű tér jön létre. Láthatóvá válik a szintekre bontott technológiai folyamat, fölülről lefelé a cséplés, a magtisztítás, az őrlés. Mindez az alsó szinten a tésztakészítés, kenyérsütés működő funkciójával kiegészítve. Az installációjellegű új beépítések fémszerkezetei, acél felületei értelmezik az épületet, a finoman kimunkált kontrasztosság ésszerű és egyben illeszkedő is. Szép elképzelés, hogy az emblematikus épületet egy búzamezővel veszi körül és azon keresztül vezeti a látogatókat. A benyújtott gondolatgazdag, szépen kidolgozott diplomamunka a műemléki kategória legjobbjának találtatott. Nagy Gábor
Építész diplomadíjasok
ANSCHAU Péter BME Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék Lettország, Ozolini Farm, Teakészítők vendégháza Konzulens: Karácsony Tamás
Ozolini farm, Lettország. Családi birtok, gyógynövény-termesztés, gyűjtés, feldolgozás, és teakészítés. Manufaktúra, természet közeliség. Csupa hívó szó az önkéntes módon dolgozni vágyóknak. Az ide látogató vendégmunkások a családdal együtt végzik a munkát és élnek együtt a farmon. A tulajdonosok a megnövekedett igények miatt új feldolgozó és szállásépületet kívántak megvalósítani, melyre nemzetközi pályázatot írtak ki. Mint a mesében… A diplomaterv is ennek nyomán született. Az alapot a kőből falazott volt istállóépület falai adják, az archetípus a csűr. A fő funkció a szárítás. A teaszárítás technológiájában a csapadéktól való védettség a természetes légmozgás biztosítása a legfontosabb. A ház keresztmetszet kialakítása révén a levegő fent, függőleges felületen a szél sebességéből fakadó befúvással jut be, majd a szél útjában álló terelőszerkezet vezeti a szárítólamellákra, végül pedig megint fent, a szívott oldalon jut ki az épületből. Ez a funkcionális keresztmetszet határozza meg az épület formáját, mely izgalmas friss, tradicionális és mai. Nagy Csaba
BALOGH Attila Zsombor SZIE Ybl M. Építéstudományi Kar, Építészeti és Várostervezési Tanszék Ábrahámhegy, Vitorlás kikötő főépülete és apartman házak Konzulens: Ferencz Marcel
Szakmánk – és életünk – egyik legfontosabb képessége az arányérzék. Nem tanítható, csak pallérozható, s ez kell ahhoz, hogy alkotásainkat áthassa az elegancia maradandó fénye. Egy – szabadon választott – terv esetében a téma/helyszín választás az idea megragadása és a gondolat anyagba formálása a három megoldandó feladat. Balogh Attila mindezt arányos gesztussal, nagy felkészültséggel teszi és érezhetően jóízűen teszi. A személyes kötődésű helyszín, a föld és víz találkozási pontja az átmeneti nádassal és stégek sajátos rejtett világával inspiráló. Az imagináció, a vitorlák képe, sokszorozása torlódása, mint alapkép nyilvánvalóan kézenfekvő, de itt jön a fordulópont: az arányos megjelenítés, s a terv ezt sallangmentesen teszi meg a főépület tömörítésével, a kalyibák stégre fűzött egyes és kettes rendszerével. Léptéke, anyaghasználata, következetes ritmizálása, körültekintő. A részletes, forrásjegyzékkel ellátott tanulmány a természeti viszonyoktól a közigazgatáson át a Burnot-patak hordalékából kialakult bársonyos fövenyig ismerteti a tervezési helyszínt. A tág horizontot az idea megragadásánál egy pontra szűkíti, majd szintézisként arányosan teríti részben a szárazföldön, részben a víz-föld határterületén a rejtek világában, a nádasban. Ebben a munkában minden benne van, amit diplomának hívnak, arányosan kifejtve. Kívánom, hogy az életben, amikor nem választ, hanem a sors által felkínált, kötött feladatokat kell megoldania, ugyanezzel az arányos hozzáállással és derűvel végezze hivatását, s remélem a vitorlás sporteredményei közé néhány évtized alatt számos szakmai elismerés is beékelődik. Turi Attila
Manoela de SOUSA OLIVEIRA Pécsi Tudomány Egyetem, Műszaki és Informatikai Kar, Építészeti és Várostervezési Tanszék Brazília, Recife városa, Casa das Artes / Művésztelep Konzulens: Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna
Brazília észak-keleti részén Recife fontos kikötő és másfél milliós lakosságával a régió legnagyobb városa. A diplomamunka célja a kikötőhöz közeli külön sziget revitalizációja, amit a hallgató egy Művésztelep megépítésével szeretne ösztönözni. Az Atlanti Óceán felé néző hosszúkás part mentén telepíti a kis műterem és lakó egységeket, mozgalmas, izgalmas épületegyüttest hoz létre. A telephez tartozik egy központi rész, amelynek nagyobb léptékével és bravúros megjelenésével jelzi, hogy a városnak életében fontos szerepet szán a Művésztelepre. Fontosnak tartom e tervben, hogy a tervező az építészetet olyan eszköznek gondolja, amely alkalmas egy kevésbe működő városrészben új életet hozni. Átgondolt a tervezési program, a város szintű feladatokkal kapcsolatban is jól átgondolt. Építészeti értelemben kiemelkedik a műteremsor együttes és a partszakasz együttműködő viszonya. Fontos, hogy egy tervben legyen optimizmus és jövőkép, amely ebben az esetben teljesen igaz. Anthony Gall
TOMASÁK Gergő BME Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék Hortobágyi Csillagvizsgáló - Látogató és Kutató Központ Konzulens: Fejérdy Péter
A Hortobágyi Nemzeti Parkban, Hortobágytól délre, a Hortobágy folyó mentén helyezkedik el Tomasák Gergő Csillagvizsgáló terve. A Látogató- és Kutató Központ a jelenlegi tanösvény rendszer kiegészítéseként készülne. Nem csak épületegyüttesről van szó, hanem komplex módon új tanösvények és látogatói élmények megálmodásával együtt született. Az együttes elemei, kis pavilonok és az egyszerű Észak- Dél tengelyű földszintes főpavilon együtt élnek a természetes környezet főbb elemeivel (a folyó, az erdő, a tavak, az ősvények). Ebben a kontextusban értelmezhető a főépület egyszerűsége, a hosszú tégla alak egységét csak a nézőtéri hengerben rejtett kupolája bontja meg. Fontos, hogy egy tervező képes legyen kellő empátiával viszonyulni egy helyszínhez, olyan tervezési programot és feladatot elképzelni, amely hozzájárul a környezet gazdagításához: ebben az esetben egy kiemelt természetes környezet mélyebb megismeréséhez ad lehetőséget az ide kiránduló látogatóknak. Anthony Gall
Fődíjas - A Graphisoft Magyarország szponzorálásával ArchiCad 23. program nyertese KÁLNA Dávid BME Építészmérnöki Kar, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék Budapest, Baross tér-Kerepesi út, MÁV Igazgatási épület és lakóházak, Superblock Konzulens: Nagy Iván
A helyszín és témaválasztás telitalálat. A városépítészeti kérdésre adott építészeti válasz telitalálat. A Keleti pályaudvarral szemközti MÁV „nyolcházak” izgalmas kihívás. 1880-ban fegyelmezett mérnökkéz tervezte. Ma még szigorúbb: a Kerepesi út mentén a háború után még két szintet húztak rá, mára az udvarokat belakták a parkoló autók. A környezet - intermodális csomópont, Aréna Mall, Puskás stadion meg Nemzeti Sírkert. Keresünk egy helyet az itt lakók számára. Kálna Dávid érti az élhető város nyelvét, izgalmas, mai, fiatalos választ ad. Oldd meg a problémát! A gépkocsik a mélygarázsban, a felszínen park és gyalogosok, a földszinten üzletek, vendéglátás, szolgáltatás, a forgalmas út felé irodafunkció, a tömbbelsőben korszerűsített lakások. De a városi oázishoz kell még valami – egy katalizátor. A tömb léptékéhez képest kis beavatkozás, de hatása jelentős. Karaktert ad és ellenpontoz. Klímahomlokzat, szoláris hő-nyereség, átláthatóság, zajvédelem, minden amit a meglévő tömbök nem tudnak. Bravúros gondolat, tudatosan visszafogott építészeti eszköztárral. Az építészet és városépítészet egysége. A diplomaterv koncepcionális szinten több egységet érint: mélygarázs, meglévő épületek funkcióváltása, de tervszinten az irodaházakat összekötő közlekedőt, a vertikális klímahomlokzatot, zajvédő falat, a függőleges télikertet- egyszóval a „katalizátort” dolgozza ki. A terv értéke a tiszta, világos koncepció, a városépítészet az építészet és a technológia egysége az élhető városi környezetért. Elmentem a Kerepesi úti nyolcházakhoz - tényleg kéne ide egy katalizátor... Nagy Csaba
Minden díjazottnak gratulálunk és sok sikert kívánunk !
Budapest, 2019. október 07. (Fotó: MÉSZ-Pálinkás Edit)
Linkek a tartalomhoz.
Rövid link küldése e-mailben.
QR kód a tartalomhoz
