Magyar Építőművészek Szövetsége |
   2020. október 20. 11:49
keresés:  
kapcsolat | hírlevél | oldal térkép   

belföld | külföld aktuális | archív   

2012.04.21

ICOMOS díjak 2012

Az ICOMOS 2006-ban elhatározta, hogy évente diplomával jutalmazza az általa legkiválóbbnak ítélt, három évnél nem régebben befejezett műemléki helyreállításokat.

Idén díjat kapott az Alsóbogát ún. Kiskastély épülete, a veszprémi Biró-Giczey-ház és a gödöllői Királyi váró.

Alsóbogát (Somogy megye) Vörösmarty u. 47. alatti ún. Kiskastély épülete
 
Kiemelkedő és példamutató módon megvalósított helyreállításának, új funkcióba helyezésének és a z épületkutatás során feltárt díszítőfestés restaurálásának  elismerésére.

Az ingatlan a második világháború után – a kastélyaink általános sorsában osztozva - elvesztette eredeti rendeltetését, majd különféle, miután méltatlan hasznosításai megszűntek üresen maradt és végletesen rossz állapotba került. 2oo6-ban került magánkézbe. A helyreállítást példamutató kutatás, és ezen alapuló gondos és hozzáértő tervezés előzte meg. A kutatás váratlan és meglepő eredményt hozott: a földszintes kéttraktusos késő barokk kiskastély 16 helyiségéből kilencben értékelhető, bemutatásra alkalmas, Dorffmeister alkotta  díszítő festést tárt fel.

Az épület felújítási tervei a kutatási eredmények felhasználásával, az épület eredeti térstruktúrájának megőrzésével, az „enfilade” visszaállításával készült, kiterjedt az épület pincéjére is.  A  lakó funkció ma elengedhetetlen vizesblokkjait nagyvonalúan, egy-egy teljes helyiség körültekintően kialakított felhasználásával oldották meg.  A falfestések helyreállítása, restaurálása az építéssel párhuzamosan példamutató gondossággal és szakmai színvonalon történt meg.

Az alsóbogáti kiskastély mindenre kiterjedő, magas szakmai színvonalú helyreállítása dicséretes példa a műemlékek tulajdonosai, hasznosító, használói és különösen azok számára, akik magántőkét fordítanak műemlék helyreállítására, részt vállalva ezzel a közösség, az egész nemzet számára jelentős értékek megőrzésében és méltó bemutatásában.

A kiemelkedő és példamutató módon megvalósított helyreállításának, új funkcióba helyezésének és az épületkutatás során feltárt díszítőfestés restaurálásának elismerésére az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság az alsóbogáti Vörösmarty u. 47. alatti ún. Kiskastély épületét  Icomos díjban részesíti.

Veszprémi Főegyházmegye Szaléziánum

A példaszerű műemléki helyreállításért, a történeti értékek megőrzéséért, a mai igényeket is kielégítő, életteli fejlesztés, méltó, fenntartható és fenntartó hasznosítás megvalósításáért.

A műemléki épületben megvalósult fejlesztés legfőbb célja olyan nemzetközi vonzerővel is bíró turisztikai központ létrehozása, amely Veszprém és a Veszprémi Érsekség történelmi-művészeti gyűjteményét felhasználva, élményszerű kiállítás sorozattal járul hozzá a veszprémi vár „életre keltéséhez”.

A veszprémi püspöki/érseki palotával szemközt álló, az ICOMOS-díjas Dubniczay-házzal szomszédos hajdani kanonoki lakóépület sok éven át üresen állt. Az épület alapja a Padányi Biró Márton kanonok számára több kisebb épület helyére 1733-ban épített földszintes lakóház. Ezt Giczey István kanonok 1772-től két fázisban részben egyemeletessé átépítette. A hátsó udvari szárny és a kis épület több lépésben épült ki a XIX. század elejéig.  Az évszázadok során kialakult történeti állapotot az új összetett funkciónak megfelelően módosította és látványos „új” elemekkel gazdagította a 2011-es komplex műemléki helyreállítás. Az utcai szárny négy szobájában barokk díszítőfestés, az oldalszárny földszintjén, a kávézóban faburkolatot imitáló XIX. századi ún. flóderes falfestés látható. A lépcsőház dekoratív festése a feltárt XIX. századi maradványok alapján, rekonstrukcióként született újjá.
A tetőtéri kiállítótér megközelítése érdekében különös tömegű tetőépítmény készült, amely azonban anyaghasználatával, míves részleteivel mégsem zavarja, hanem – az épület legújabb „történeti periódusának” elemeként – kiegészíti az összképet.

A helyreállítást restaurátori szondázó kutatások és helyszíni építéstörténeti falkutatás előzte meg. A ház látványos „régi-új” képe a tervezők, restaurátorok, kutatók, a kivitelezők és a műemlék-felügyelő szoros együttműködésének eredményeként alakult ki. Az épület helyreállításával nemcsak egy önmagában is megtekintésre érdemes műemlék vonzza a látogatót, hanem annak mai, élő rendeltetése is: látványos, változatos kiállítások is készültek, a funkciók kínálatát előadóterem, gyerekfoglalkoztató, (rövid időn belül népszerűvé vált) kávézó, és nyugat felé nagyszerű kilátást kínáló kert egészíti ki. 

A veszprémi Biró-Giczey ház példaszerű műemléki helyreállítása meggyőzően bizonyítja, hogy a történeti értékek megőrzésével, érzékeny bemutatásával miként lehet a műemlék különleges, mással és máshol nem pótolható egyediségét felmutatni; s az így felerősített-kibontakoztatott vonzerejére építve a mai igényeket is kielégítő, életteli fejlesztést, méltó, fenntartható és fenntartó hasznosítást megvalósítani.

A fentiek alapján az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság a váró helyreállítási munkáit ICOMOS díjban részesíti.

A gödöllői Királyi váró

A tudományos kutatáson, szakszerű műemléki tervezésen alapuló, a kivitelezés, a képzőművészeti restaurálás vonatkozásában egyaránt magas színvonalon megvalósított példaértékű helyreállításáért.

Az 1884-ben, Rochlitz Gyula tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült gödöllői királyi váró a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, íves tetőszerkezete teljesen megsemmisült és a belseje kiégett. Ezt követően az 1960-as évek elején alakították utasforgalmi épületté, számos ponton megváltoztatva a korabeli kialakítást. Az eredeti íves tetőszerkezet helyett új vasbeton födémre egyszerű manzárdfedés készült.

Az időközben ismét leromlott állagú épület teljes helyreállítása és funkcióváltása a MÁV Zrt és Gödöllő Város Önkormányzata közös kezdeményezésére, a Norvég Alap anyagi támogatásával valósult meg.
A korabeli alaprajzi elrendezés visszaállítása, a tetőzet és a perontetők rekonstrukciója, valamint a teljes külső-belső felújítás mellett az egykori szalonokba helytörténeti és vasúttörténeti kiállítás, míg a kisebb helyiségekbe nosztalgiakávézó és utazási iroda került.

A tervezési munkát Hajós Tibor vezetőtervező irányításával a Hajós Építésziroda Kft végezte, a művészettörténeti tanulmányt Kemény Mária a Hild-Ybl alapítvány részéről és a szondázó festőrestaurátori vizsgálatot Herling Zsuzsa restaurátor készítette el még 2009-ben. A generál kivitelezést a Reneszánsz Zrt. végezte (felelős műszaki vezető: Péntek Tibor, főépítésvezető: Bernátsky Aladár) Újjákészült a vágányok felé néző mezők füzérdísze is, Bíró János kőszobrász és Varga Zoltán kőrestaurátor munkájaként. A kivitelezés 2011. január és június között zajlott, igen feszített ütemben. Az oda nem illő vasbeton szerkezetek elbontásakor sikerült rögzíteni az egykori tagozatok lenyomatait, s a megtalált mintafelületek alapján az épület eredeti gazdag architektúrája, a perontetők és a nyílászárók is hitelesen voltak visszaállíthatók.

A belsőről igen kevés adat állt rendelkezésre, de analógiák, egykori leírások és régi mintakönyvek segítségével a belső terek falnézetei és korabeli színezése is rekonstruálható volt. Az eredeti megjelenést hitelesen adja vissza a természetes palával és színvonalas díszmű-bádogos munkával megvalósított tetőzet rekonstrukciója.

A fentiek alapján az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság a gödöllői Királyi váró tudományos kutatáson, szakszerű műemléki tervezésen alapuló, mind a kivitelezés, mind pedig a képzőművészeti restaurálás vonatkozásában magas színvonalon megvalósított példaértékű, helyreállítási munkáit ICOMOS Díjban részesíti.

Citrom-díj

KECSKEMÉT, IZSÁKI-ÚT 1., HAJDANI RUDOLF LAKTANYA
szakszerűtlenül, átgondolatlanul megválasztott új funkció nyomán kialakult állapotáért

Az eredetileg a XIX. század utolsó évtizedeiben átgondolt, egységes terv szerint épített laktanya a jelenlegi elhanyagolt állapotában is hitelesen képviseli az egykori katonai építészet jellegzetességeit. Az épületek elhelyezése, egymáshoz való viszonyuk és a közös (beépítetlen) területek rendszere ma is jól tükrözi a létrehozásukkor követett igényeket, a funkcióval is összefüggő előírásokat. Az épületek kialakítása, alaprajzi rendszere összhangban van az együttes eredeti rendeltetésével.

Az adottságokból fakadó kötöttségek, ha mentségül nem is, de részben magyarázatul szolgálhatnak arra, hogy a megváltozott használat gyakorlatilag nem tudta az eredeti koncepció kínálta jó lehetőségeket reálisan, szakszerűen hasznosítani, ami érthetővé teszi a mindezen okok következtében is fokozódó pusztulási folyamatot. Annak ellenére van ez így, hogy az együttes területének sajátos strukturális rendje s az abból adódó egyedi arculata igényes, példás foglalat lehetne valamely jobban megválasztott funkció számára, valóban átgondolt, a műemlékhez méltó hasznosítás-fejlesztés alapjául szolgáló épített értékként is kezelve az együttest.

A hajdani Rudolf laktanya teljes együttese azt példázza, hogy bár a legnagyobb veszélyt az értékes történeti épületek és együttesek esetében általában a funkciónélküliség jelenti, de  legalább olyan súlyos károkat okozhat a szakszerűtlenül, átgondolatlanul megválasztott új funkció.

Citrom-díj

PÉCS, SZATHMÁRI romok
rom-megerősítésének a történeti városképben játszott kedvezőtlen megjelenéséért

Pécs városa igen gazdag építészeti értékekben, védett illetve védelemre méltó történeti emlékekben. Ezek együttesei szintén jelentős városképi elemeket örökítenek meg. A város nagyértékű építészeti arculatát éppen ezek, a különböző korszakokból származó épített alkotások, teszik egyedivé. A napjainkban is élő rendeltetéssel bíró épületek mellett a hajdani épületek jelenleg hasznos funkcióval nem rendelkező maradványai ugyancsak jelentősek lehetnek a városképben. Ezek közül talán egyik legértékesebb Szathmáry püspök reneszánsz jegyekkel épült egykori nyári palotájának maradványai, melyek a város egyik nagy forgalmú teréről, a Tettye-térről különösen jól láthatóak. A palota-maradványok helyzetét kiemelkedően befolyásolja, hogy a lankás hegyoldalban helyezkednek el, így városképi feltárulásuk különösen is hangsúlyos.

Sajnálatos, hogy ez e romokat érintő számos példás megőrzési, konzerválási törekvés ellenére a mai állapotának létrejöttét kedvezőtlen események is befolyásolták. A romok nagy körültekintést igénylő megerősítése-konzerválása munkálatai közben váratlanul kialakult veszélyes helyzet megoldása, a veszély elhárítása (a romok állékonyságának biztosítása) érdekében olyan acélszerkezetet építettek, melyet (éppen tartószerkezeti szerepe miatt) később sem lehet elbontani, s így mintegy „részévé kellett, hogy váljon” a romoknak - egyfajta legitimációt adva e szerkezetnek azzal, hogy korábban nem szándékolt kilátóhelyet formáltak belőle. Így a fontos, és karakterisztikus városképi látvány oda nem illő, idegen elemmel bővült, amely jelen kialakításában remélhetőleg nem tekinthető végleges megoldásnak; ehelyett további, alaposabban mérlegelt beavatkozásnak kell visszaadni a romokhoz és városképi szerepükhöz valóban méltó megjelenést.

A Pécs, Tettye-tér, Szathmári püspök palotája rom-megerősítésének a példája azt mutatja, hogy, különösen a történeti értékeket hordozó városképekben, a sürgős beavatkozások esetében sem lehet eltekinteni a történeti értékek, és a városképben játszott szerepük mindenre kiterjedő mérlegelésen alapuló, azaz nagyon megfontolt, minden elem jelentőségét értékelő döntéseke meghozatalától.                    

forrás: sajtóközlemény
            


Utolsó módosítás: 2012.04.21 09:49

Rövid link küldése e-mailben. Linkek a tartalomhoz.


Rövid link:

Beszédes link:

 
Rövid link küldése e-mailben. Rövid link küldése e-mailben.
 

 

 
QR kód a tartalomhoz QR kód a tartalomhoz

  
  

Lap tetjére

  
  
kapcsolat | impresszum | ajánlom ismerőseimnek | hírlevél | oldal térkép |

© 2020 Magyar Építőművészek Szövetsége